2016. november 26., szombat

JC16 történet #4 - Exhumált igazság

Folytatódik a JC16 története, ezzel egyben a poszt-JC15 sztori is. Sofud kialkudott annak idején egy türelmi időt a Déli Áramlatnál, amit ők be is tartottak. A GBE azonban csúnyán odacsapott, és a romokat máig sem takarították el...

Exhumált igazság


A következő állomás kijelölése nem maradt vita nélkül. Az Arrgaw-n megtudták, hogy a keresett flotta, a Farkasfalka milyen irányba indult, miután elhagyta a néhai Déli Áramlat Szövetséget, sőt, konkrét helyszíneket is megismertek. Többen úgy gondolták, logikus lenne ebbe az irányba haladni.
A kutatók másik – mint kiderült, nagyobbik – csoportja azonban az összes történetnek utána akart járni. A múzeumban talált leletek mellé fűzött magyarázatok cáfolták a Jedikkel való közös háborús törekvéseket, bár elismerték, hogy a Lovagok közül néhány valóban kiállt a térség mellett. De  a tudósok közül többen úgy gondolták, hogy még nem bizonyított a legenda, hogy a Vernetet egykor Jedik védték. Végül kialakult a konszenzus, hogy a következő állomás az lesz.

A Vernet soha sem volt fontos hely, pontosabban – sosem történ itt semmi. A galaktikus feljegyzések nem neveztek meg egyetlen fontos történelmi fordulópontot, ami itt történt volna. Egy mezőgazdaságra koncentráló világ, ami békében termel, és ellátja a térséget élelemmel.
Speedmanék azonban már tudták, hogy a feljegyzések hiányosak. Valaki el akarta feledtetni a Vernetet, olyannyira, hogy – a leletek szerint – a Köztársaság annak idején kifejezetten elzárt egy területet a bolygón, biztonsági okokból. A tilalom körülbelül 400 éves volt, és rég elévült már, de a helyiek mégis hozzászoktak, hogy arra a területre nem megy senki. Egyértelmű volt, hogy itt kell kezdeni a kutatást.
Kihalt romok mellé szállt le a hajó. Bár a természet javarészt már visszahódította a területet, a régészek még mindig látták a lerombolt épületek struktúráit. Bunkerek maradványain és egykori lövészárkokon mentek át, ahogy felderítették az egykori csata helyszínét. Néhol még mindig láthatóak voltak a lövedékek hüvelyei, amelyek Eri Murak szerint az Arrgaw-ról hozott leletekkel lehettek egykorúak. Látható volt, hogy a hatalom nagyobb energiát fordított a csatatér eltitkolására, mint megtisztítására: Thrace emberei szerint egyes lövedékek és aknák még mindig veszélyesek voltak. A csapat feszült csendben jutott el az egyetlen ép, ember alkotta építményhez: egy domb oldalában síremlékre bukkantak, amit egyértelműen a csata után állítottak valakik. Megrendülten vizsgálták meg az ismeretlen hősök nyughelyét. Az emlékművön túl látható volt az a terület, ahol a jelek szerint a legvadabb csatát vívhatták. Bár messziről látható volt, hogy még a síremlék alkotója sem háborgatta már azt a területet, Speedman izgatottan csörtetett be a romok és bombatölcsérek közé. Még idejében meghallotta a kattanást, ami jelezte, hogy élesített aknára lépett. A tudós sosem kapott katonai képzést, fogalma sem volt arról, mit tehet ebben a helyzetben. Szerencsére nem kezdett pánikszerű menekülésbe, mert akkor biztos cafatokra robbant volna. Murak és MoonWoon tudták, hogy működnek ezek a szerkezetek, így gyorsan a segítségére siettek.
Utólag nézve, a bomba hatástalanítása szimbolikusan feloldotta a katonák és tudósok közti feszültséget is. Most, a harmadik állomásnál értették meg igazán, miért van szükségük egymásra. Mennyire fontos, mennyire valódi ez a küldetés. Tényleg veszélyes terepre tévedtek, ahol a kutatók védelemre szorultak. Cserébe olyan tényeket tárhatnak fel, amelyek építőkövek lehetnek az Új Köztársaság énképéhez.
Az egyik ilyen lelet ott hevert tőlük nem messze. Egy szakadt köpenyre bukkantak, ami a történészek szerint korabeli Jedi viselet volt. A ruhától nem messze heverő fegyver egyértelművé tette, hogy valóban egy Jedi nyomaira bukkantak: egy fénykard volt az. Bebizonyosodott a tény: a Verneten egykor Jedik harcoltak.
Mindenkit foglalkoztatott a kérdés, hogy miért álltak valójában egy szeparatista törekvés mellé, de a rendelkezésre álló adatokból ezt lehetetlen volt megmondani. Ettől függetlenül mindenki elfogadta a következtetést, hogy a mára már működésképtelen fénykard gazdáját a köztársasági katonák ölték meg. Az arrgaw-i anyag, az verneti csatatér állapota, az elesett Jedi rendezetlen sírja mind arra utaltak, hogy valamiért mindenki tagadta annak idején, pontosan mi történt itt. A túlélőket is elküldték a Galaxis szélére, pedig Mair jelentései szerint nem hogy nem voltak veszélyesek, de pont úgy viselkedtek, ahogy a Jedikről szóló legendák szóltak.
Mind úgy vélték, hogy Thor-dyas egy Jedi volt, a verneti csata túlélőinek vezetője, aki továbbra is Jedi akart maradni, ám társai közé mégsem térhetett vissza.

Leia pont ilyen eredményeket várt tőlük! A csapat gyorsan felkészítette a gépet, majd útnak indult a Karfeddionra, hátha újabb nyomra lelnek.

következő: Örökség

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése